Kisb�ri f�lv�r Els�sorban h�tasl�nak val�, nemes, eleg�ns megjelen�s�, szil�rd szervezet�, t�bbnyire �l�nk v�rm�rs�klet�, de k�nnyen kezelhet� fajta. Els�sorban h�tasl�nak val�, nemes, eleg�ns megjelen�s�, szil�rd szervezet�, t�bbnyire �l�nk v�rm�rs�klet�, de k�nnyen kezelhet� fajta. K�nny� fogatos haszn�latra, gyors fogatokba kiv�l�an alkalmas. Sz�ne leggyakrabban s�rga, de sok pej, sz�rke, fekete egyed is van k�zt�k. A tarka sz�n a fajt�ban nem fordul el�. Legjobb egyedei a military, a d�jugrat�s, a d�jlovagl�s vagy a fogathajt�s szak�gban a nemzetk�zi mez�nyben is k�pesek versenyezni. Az imm�r 150 �ves magyar fajta kialakul�sa Kisb�r v�ros nev�hez f�z�dik. Kisb�ren 1853-ban alap�tottak katonai m�nest azzal a c�llal, hogy a hadsereg sz�m�ra megfelel� mennyis�g� �s min�s�g�, els�sorban h�tas haszn�latra alkalmas lovat adjon. A kanc�kat tekintve meglehet�sen vegyes anyagon indult a teny�szt�s: b�bolnai, mez�hegyesi, norfolki, mecklenburgi, erd�lyi, stb. eredet� �llom�ny k�pezte a m�nes magj�t, amit k�vetkezetesen angol teliv�r m�nekkel fedeztettek ak�r 6-8 gener�ci�n kereszt�l. C�l volt olyan nemes, eleg�ns f�lv�r l� teny�szt�se, amely az angol teliv�reknek csak a j� tulajdons�gait hordozza. Amikor az angol teliv�rek haszn�lata m�r kezdte negat�v ir�nyba befoly�solni a m�nes, illetve a fajta min�s�g�t, akkor f�lv�r m�neket is fel�ll�tottak. A XX. sz�zad elej�n az angol teliv�ren k�v�l teny�szt�sbe ker�lt Kisb�ren h�rom trakehneni m�n is. A II: Vil�gh�bor� ut�n - a h�bor�s vesztes�geken t�l - a sportir�ny� meggondolatlan keresztez�si programnak is �ldozatul esett a fajta, mert hamar �szrevett�k a teny�szt�k, hogy a kem�ny, kitart�, nemes, ac�los magas f�lv�r fajta �s a nyugat-eur�pai sportl� fajt�k keresztez�s�b�l kiv�l� sportlovak sz�lettek. Els�dleges teny�szk�rzete Kisb�r �s k�rny�ke mellett Tolna, Vas, Zala �s Szabolcs-Szatm�r megye volt. A fajt�t ma a Kisb�ri-f�lv�r �s Gidr�n L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let t�rzsk�nyvezi, illetve l�tja el a fajtafenntart�ssal kapcsolatos teend�ket.