A nyirokrrendszer
A nyirokrrendszer nyirokszervekbl (nyiroktszkbl s nyirokcsomkbl) s nyirokerekbl ll. A csoportos nyiroktszk klnleges alakja a mandula. A nyirokcsomk oda- s elvezet nyirokerek kz vannak iktatva. A rajtuk thalad, esetleg l vagy lettelen idegen anyagokat tartalmaz nyirok tbb nyirokcsomn szrdik meg a kros anyagoktl. A nyirokcsom topogrfiailag meghatrozott helyen tallhat. Testtjkok szerint a fej, a nyak, a mellkas, a has s a medence, valamint a vgtagok nyirokcsomit klnbztetjk meg. Minden nyirokcsomnak megvan a gykrterlete, ahonnan a nyirkot sszegyjti (1. bra). Az ll alatti nyirokcsomk a torokjratban a brn bell tallhat, hosszanti csomhalmazt kpeznek. A ktoldali nyirokcsomk az rvgnynl < alakban egysges testben tallkoznak (mirigykr). A garat mgtti nyirokcsomk a garat fels rszn tallhatk. A hnalji nyirokcsomk 4-7 cm, a knyki nyirokcsomk 4-5 cm hosszak, s az ells vgtagbl gyjtik ssze a nyirkot. A felletes lgyki nyirokcsomk mnben a hmvessztl jobbra s balra, kancban a tej mirigy alapjn, a htuls rszben begyazva helyezdnek. A trdhajlsi nyirokcsomk a htuls vgtagbl, a pattl kezdden szedik ssze a nyirkot.
1. bra. A fej nyirokcsomi 1. lgzacsk; 2. atlasz; 3. a garat m- gtti nyirokcsomk als csoportja; 4. fels nyaki nyirokcsom; 5. flt alatti nyirokcsom; 6. fltmirigy; 7. ll alarti nyirokcsom; 8. ll alarti nylmi- rigy; 9. torkolati vna, v. jugularis
|