A v�r�rrendszer a v�rkering�s k�z�pponti szerv�b�l: a sz�vb�l, valamint az abb�l kiindul� �s abba visszat�r� perif�ri�s v�rerekb�l, az art�ri�kb�l �s a v�n�kb�l �ll. A sz�v a mell�regben, a 3-6. bordak�zben, annak az els� r�sz�ben foglal helyet. A sz�v t�mege a testt�meggel ford�tott ar�nyban �ll. A kisebb test� �llatnak relat�ve nagyobb a sz�ve. A sz�v fala a teliv�r lovakban �ltal�ban mindk�t kamr�ban vastagabb.
A kis v�rk�r. A jobb sz�vkamr�b�l indul ki a t�d�art�ri�k t�rzs�vel, amely a g�gecs� oszt�d�s�n�l a t�d�sz�rnyaknak megfelel�en k�t �gra oszlik. A t�d�art�ri�k a t�d� alveolusait k�r�lvev� hajsz�l�rh�l�zatban v�gz�dnek. Ebb�l szed�dnek �ssze v�g�l a t�d�v�n�k, amelyek a bal sz�vpitvarba t�rnek.
A nagy v�rk�r. A bal sz�vkamr�b�l indul ki a f��rrel, az aort�val, amely a mell�regen �t a has�regbe jut el, �s az utols� �gy�kcsigolya t�j�k�n v�g�gaira oszlik. Az aorta kezdeti r�sz�b�l erednek a sz�v saj�t erei, a koszor�erek, az aorta�vb�l pedig a fejhez, a nyakhoz, �s az el�ls� v�gtagokhoz mennek erek. A k�t k�z�s fej�r a torkolati bar�zd�ban jut el a fejhez. A k�t kulcscsonti art�ria folytat�sak�nt a h�nalji art�ri�k az el�ls� v�gtagokba sz�ll�tj�k a v�rt. A k�z�s fejerekb�l sz�rmaz� egyik �r az arcart�ria (arteria facialis), a torokj�ratban az �llkapocs �rv�g�ny�ig halad, azon �t kifordul az arcra (a pulzus tapint�s�nak helye); az �r az ajkaknak megfelel�en t�bb �gat ad le. A hasi aorta �ga, az el�ls� b�lfodri art�ria a b�lfodri gy�k�rben jut el a belekhez, �s a b�lcs� egyes szakaszainak megfelel� �gakra oszlik. T�rzse er�s, r�vid, csup�n n�h�ny centim�ter hoszsz� (�l�sk�d�k megteleped�si helye).
Az art�ri�kat rendszerint a megfelel� v�n�k k�s�rik, egy art�ri�nak azonban gyakran 2-3 v�n�ja is van. A torkolati v�na (vena jugularis), amely a fejb�l j�v� v�n�kat szedi �ssze, a torkolati bar�zd�ban fel�letesen a b�r alatt halad (v�rv�teli �s intrav�n�s injekci� bead�si hely). A torkolati v�na �s az el�ls� v�gtag v�n�ja v�g�l az el�ls� �res v�n�ba vezet, amely a jobb sz�vpitvarba torkollik.
A has- �s medence�reg, valamint a h�tuls� v�gtagok v�r�t a h�tuls� �res v�na gy�jti �ssze, �s szint�n a jobb pitvarba vezeti.
A ver�ce�r p�ratlan v�nat�rzs, a b�lcs�b�l j�v�, oxig�nben szeg�ny v�rt, amely salak- anyagokat, boml�sterm�keket, a szervezetre r�szben m�rgez� anyagokat is tartalmaz, m�regtelen�t�s c�lj�b�l a m�j hoz vezeti. A m�jb�l a v�r m�regtelen�t�s, megtisztul�s ut�n jut a h�tuls� �res v�n�n �t a sz�vbe.
A magzati v�rkering�s kis �s nagy v�rk�re l�nyegesen k�l�nb�zik a sz�let�s ut�nit�l. A magzatburkok kialakul�s�val a magzatnak az anyai szervezet biztos�tja a t�pl�l�kot, �s mivel a magzat t�dej�ben nincs g�zcsere, az oxig�nt is. Az anyagcsere az anya �s a magzat k�z�tt a m�hlep�nyen kereszt�l bonyol�dik. Az anya v�re az oxig�nt �s a sz�ks�ges t�pl�l�anyagokat a m�hlep�nyen �t juttatja el a magzat v�r�be �s ugyancsak ezen kereszt�l viszi fel az anya v�re a magzat v�r�b�l a sz�n-dioxidot, valamint a salakanyagokat. A sz�ll�t�st a magzati v�rkering�s biztos�tja �gy, hogy a k�ld�kzsin�rban fut� k�t k�ld�kart�ria a magzatb�l az elhaszn�lt v�rt a m�hlep�ny fel� sz�ll�tja, a magzat ir�ny�ba halad� k�t k�ld�kv�na pedig a t�pl�l� v�rt viszi a fejl�d� magzathoz. Az anya �s a magzat v�re nem keveredik egym�ssal.
A sz�let�s pillanat�ban az oxig�nfelv�tel a m�hlep�ny fel�l a k�ld�kzsin�r elszakad�s�val megsz�nik. A k�lvil�gi els� bel�gz�skor a t�d� t�gul, a v�r a t�d�art�ri�kon �t a t�d�be �ramlik, m�k�dik a kis v�rk�r, l�trej�n a g�zcsere. A teljesen elk�l�n�lt nagy v�rk�r a t�pl�l�anyagot a has�ri erek �tj�n a b�lcs�b�l veszi fel.