A patairha-gyullad�st legt�bb esetben a t�l energiad�s takarm�nyoz�s v�ltja ki, ez�rt is tartj�k a patairha-gyullad�st a lovak klasszikus "j�l�ti" betegs�g�nek. Kialakul�s�nak emellett azonban sz�mtalan m�s oka is lehet. A diagn�zis fel�ll�t�sa ut�n azonnal el kell kezdeni a kezel�st a komolyabb k�vetkezm�nyek elker�l�se �rdek�ben.

T�netek

A patairha-gyullad�s rendk�v�l er�s f�jdalmakkal j�r, erre vezethet� vissza a t�netek t�bbs�ge (izomremeg�s, izzad�s, magas pulzus- �s l�gz�ssz�m). Gyakori a testh�m�rs�klet-emelked�s. Egyes �llatok a k�lik�hoz hasonl� t�neteket produk�lnak: nem esznek, beg�rb�tik a h�tukat, k�s�bb lefekszenek.
Mindenekel�tt a s�ntas�g a legtipikusabb f�jdalomreakci�. A s�lyosan megbetegedett lovak tart�zkodnak mindennem� mozg�st�l.
K�nnyebb esetekben csak az �get�st tagadj�k meg, l�p�sben viszonylag sz�vesen j�rnak, b�r j�r�suk saj�ts�gos form�j�. Hogy elker�lj�k a f�j� ujj terhel�s�t, a sarokv�nkosra �s a hordoz�sz�lre l�pnek, �s ezut�n �rintik le a pata el�ls� r�sz�t. Ha az elrugaszkod�s ut�n a tests�ly csak h�rom l�bra nehezkedik, a f�jdalom feler�s�dik, ez�rt teszik le a patairha-gyullad�sos lovak a negyedik l�bukat a lehet� leggyorsabban, �gy a l�p�sek r�vidd� �s laposs� v�lnak.
Leggyakrabban csak az el�ls� pat�k betegszenek meg. Ilyenkor tipikus a tehermentes�t�st szolg�l�, az �n. "hordoz�sz�l-�ll�s": a l� a h�ts� l�bakra helyezi a tests�ly�t, amiket m�lyen a s�lypontja al� �ll�t, az el�ls� l�bakat pedig a lehet� legmesszebbre el�reny�jtja.
Akkor is fenn�ll a patairha-gyullad�s gyan�ja, ha a l� �lland�an egyik l�b�r�l a m�sikra helyezkedik, vagy hosszabb ideig felemelt l�bbal �ll. Jellemz�, hogy a betegs�gben szenved� p�ciensek nem sz�vesen adj�k a pat�jukat, mert f�lnek a f�jdalomt�l, amit a f�ld�n tartott beteg pat�ra nehezed� fokozott nyom�s v�ltana ki.
M�r akut esetben is tapasztalhat�k v�ltoz�sok a pat�n: a patafal melegebb, a cs�dben fut� erek er�sen pulz�lnak. A pata el�ls� fal�nak, vagy a talpnak a nyom�sa, illetve kopogtat�sa f�jdalomreakci�t v�lt ki.

Okok

Patairha-gyullad�s eset�n fokozatosan k�rosodik a pata �n. felf�ggeszt� appar�tusa, ami a patafal �s az irhar�teget �sszek�t�, szorosan �sszeillesztett lemezr�teget terheli legink�bb. Az irhar�teg  m�sr�szr�l szoros �sszek�ttet�sben van a patacsonttal is. K�l�nb�z� okok vezethetnek ahhoz, hogy ezek az �sszek�ttet�sek meglazuljanak, �gy a patairha-gyullad�s kialakuljon. Bizonyos esetekben a felf�ggeszt� appar�tus mechanikus t�lterhel�se, t�vlovagl�s alatti hossz� t�v� megterhel�s, kimer�t� galopp, vagy kem�ny talajon t�rt�n�, hossz� ideig tart� �ll�s is kiv�lthat �n. traumatikus patairha­gyullad�st. T�lterhel�ses patairha-gyullad�s alakulhat ki s�lyos s�ntas�gban szenved� lovakn�l, ahol az ellent�tes v�gtag �tveszi a teherhord�st.
Leggyakrabban el�fordul� kiv�lt� ok azonban a vastagb�l anyagcserezavara. Ilyenkor a b�lfl�ra egyens�lya felbomlik, a t�lzott mennyis�g�, nem megfelel� �sszet�tel� sz�nhidr�t rendk�v�l gyorsan lebomlik, ennek k�vetkezm�nyek�nt tejsav-t�lteng�s alakul ki, amit�l t�megesen kipusztul a vastagb�l mikrofl�r�ja. Az elpusztult bakt�riumok a v�r�rammal a patairh�ba jutnak, ahol allergi�s reakci�t kiv�ltva kering�si zavart okoznak. Els�k�nt a fal ujjhegyi r�sz�n gyullad be a patairha, amely megduzzad, �s v�rsz�rumot v�laszt ki. A kem�ny szarur�teg �s az irha duzzadt sz�vetei k�z� a v�rsz�rum kisz�r�dik, mert a szarur�teg �s a patafal lapr�tegei kiny�lnak, elt�volodnak egym�st�l. Ezzel a k�rny�k sz�veteit er�s f�jdalmat okoz� nyom�s �ri.
Leggyakrabban az etet�si probl�m�k h�z�dnak meg a vastagb�l anyagcserezavarai m�g�tt. Sok l� az �j f� fogyaszt�sa ut�n kap patairha-gyullad�st. Kutat�sok szerint a fiatal f�hajt�sokban nagy koncentr�ci�ban jelenl�v�, k�nnyen old�d� sz�nhidr�tok a probl�ma okai, nem pedig a szint�n magas feh�rjetartalom. A patairha-gyullad�s kialakulhat a feh�rjebevitelt�l f�ggetlen�l, mindenesetre fokoz�dik a betegs�g s�lyoss�ga, ha a l� sz�nhidr�tok mellett t�l sok feh�rj�t is fogyaszt. A frissen sarjadt f� mellett pl. az abrakok, mindenekel�tt a rozs, a kukorica, a b�za tartalmaz sok gyorsan leboml�, ez�rt vesz�lyes sz�nhidr�tot, m�g pl. a zab sz�nhidr�tja j�val lassabban bomlik le.
M�sodik leggyakoribb t�pus az �gynevezett ell�s ut�ni patairha-gyullad�s. Ez �gy alakul ki, hogy a m�hlep�ny vagy marad�kai a m�hben maradnak, minek hat�s�ra m�reganyagok l�pnek ki a m�hfalb�l.
A m�rgez�ses patairha-gyullad�st m�rgez� n�v�nyek fogyaszt�sa (pl. feh�r ak�c v. a m�rgez� b�kk�ny), vagy az �llatorvos �ltal beadott hossz� hat�s�, nagyd�zis� kortizon v�lthatja ki. S�lyos �ltal�nos fert�z�sek, pl. influenza vagy a k�lika sor�n is felszabadulhatnak patairha-gyullad�st el�id�z� m�reganyagok. M�g a nagy mennyis�g� hideg v�z hirtelen fogyaszt�sa is kiv�lthatja a betegs�get, mert megzavarja a b�lfl�r�t. Ez a vesz�ly azonban csak 20 liter vagy enn�l t�bb v�z fogyaszt�sa eset�n �ll fenn.

Vesz�lyeztetett egyedek

K�l�n�sen nagy a rizik� t�ls�lyos �llatokn�l. K�zt�k �tlagon fel�li a p�nik ar�nya. Tulajdonosaik gyakran figyelmen k�v�l hagyj�k, hogy az apr� kis "b�lpoklosoknak" kevesebb takarm�nyra van sz�ks�g�k. �gy a kis kedvencek t�bb energi�t vesznek magukhoz, mint amit munk�val le tudn�nak dolgozni - tipikus j�l�ti jelens�g. Term�szetesen azonban nemcsak a p�nikn�l, hanem minden fajt�j� �s m�ret� l�n�l el�fordulhat a patairha-gyullad�s.

A betegs�g lefoly�sa

A betegs�g ut�n az ujjon lassabban n� az �j szarur�teg, mint a hordoz�sz�len. A n�vekv� szaru el�renyomul, �s kialakul a tipikus, kidudorod� form�j�, patairha-gyullad�sos pata. Ugyanez az oka a h�trafel� egym�st�l sz�tfut� gy�r�knek is.

Els�seg�ly �s kezel�s

Nagy a jelent�s�ge a gyors �llatorvosi beavatkoz�snak, csak �gy lehet megel�zni a vesz�lyes patacsonts�llyed�st �s -elfordul�st, ami a gy�gyult lovak eset�ben er�sen hajlamos�t a visszaes�sre. A l�tart� is megel�zheti a tov�bbi k�rosod�st, ha a lovat azonnal a lehet� legpuh�bb aljzatra �ll�tja. Legmegfelel�bb erre a c�lra egy puha forg�ccsal vagy homokkal b�s�gesen almolt boksz. A takarm�nyoz�s kiv�ltotta patairha-gyullad�sn�l azonnal meg kell vonni az abrakot, �s egy legal�bb k�thetes, �sv�nyi anyagokkal kieg�sz�tett sz�na- �s szalmadi�t�t kell tartani.
A hideg csillap�tja a f�jdalmat. Ide�lis eset, ha van lehet�s�g a l� term�szetes foly�v�zbe val� �ll�t�s�ra. Akinek erre nincs lehet�s�ge, haszn�ljon hideg v�zzel t�lt�tt k�dat vagy v�dr�ket. A gyakori id�k�z�nk�nt hideg v�zzel locsolt patak�t�s alkalmaz�sa sem rossz dolog, de kev�sb� hat�sos. A gyulladt pata enyh�t�s�re le kell venni a vasat.  Akut st�diumban ez nagyon f�jdalmas proced�ra, ez�rt ha a helyzet megk�v�nja, �rdemes egy, k�t vagy h�rom napot v�rni vele. A szarufal v�konyra reszel�se is megk�nnyebb�l�st eredm�nyez, ugyanis �gy ki tudnak t�gulni az �sszeszor�tott erek, teh�t javul a v�rkering�s.
A hagyom�nyos orvostudom�ny k�vet�i a betegs�g gy�gy�t�s�n�l a legk�l�nb�z�bb gy�gyszereket alkalmazz�k. Gyullad�sg�tl� k�sz�tm�nyek mellett vesem�k�d�s-serkent�, ez�ltal m�regtelen�t� hat�s� szereket is haszn�lnak. M�s hat�anyagok a pata v�rb�s�g�t fokozz�k, a heparin pedig pl. a v�ralvad�st g�tolja. F�jdalomcsillap�t�k cs�kkentik ugyan a szenved�st, de vesz�lyt rejtenek magukban. Amint megsz�nik ugyanis a f�jdalom, egyb�l elkezd t�bbet mozogni a p�ciens, amivel csak ront a helyzet�n. Ha a l� "leveti a k�rm�t", vagy a patacsont �tt�r a talpon, rendk�v�l bonyolultt� v�lik a kezel�s, de nem rem�nytelen. Gyakran gipszel�ssel k�sztetik a lovat arra, hogy a fels�bb �z�leteken t�maszkodjon. Talp�tt�r�sn�l antibiotikumok v�dhetnek a fert�z�st�l, a levehet� fedel� patk� pedig a sebet z�rja le a k�ls� hat�sok ellen. A patkol�ssal kapcsolatban v�ltoz�k a n�zetek. Els�sorban abban nem �rtenek egyet a szak�rt�k, hogy a hordoz�r�szt magasra �ll�ts�k vagy megr�vid�ts�k. Egyes pataorthop�dusok p�ld�ul azt javasolj�k, hogy a heveny f�zisban �ll�ts�k magasra a hordoz�sz�lt, hogy a m�lyhajl�t� �n patacsontra gyakorolt h�z�s�t cs�kkents�k, �s �gy ellene hassanak a patacsont elfordul�s�nak. Az �kkel t�rt�n� patkol�s helyett speci�lis patacip�ket is lehet alkalmazni. Ezekn�l az �ket a patacip� al� csavarozz�k, vagy �klapot haszn�lnak al�t�tnek. Az elj�r�s el�nye: a lovat megk�m�lik heveny �llapot�ban a f�jdalmas sz�gel�st�l. Az ezt a m�dszert aj�nl� szak�rt�k szerint a gyullad�s lecseng�se ut�n aj�nlatos a hordoz�sz�lt r�vid�teni, aminek c�lja a patacsont, a patairha �s a pata�z�let vissza�ll�t�sa eredeti poz�ci�j�ba, el�tte azonban r�ntgenfelv�tellel kell tiszt�zni, hogy egy�ltal�n kialakult-e patacsonts�llyed�s.

Alternat�v gy�gym�dok

B�r a rendk�v�l hat�sos �rv�g�s tulajdonk�ppen nem is alternat�v kezel�si m�d, hanem a hagyom�nyos orvostudom�ny egy bev�lt, �sr�gi m�dszere, manaps�g t�bbnyire csak az alternat�v eszk�z�kkel gy�gy�t� �llatorvosok gyakorolj�k. Az �rv�g�s fokozza a v�rb�s�get, mert a szervezetnek a levett v�rt �jra el� kell �ll�tania. �ltal�ban 5-10 liternyi mennyis�gr�l van sz�. El�sz�r a v�r foly�kony r�sz�t p�tolja a test, ezut�n k�pz�dnek az �j v�r�sv�rtestek. �gy h�gul a v�r, �s ez�ltal gyorsabban tud �ramlani az erekben. Mivel a v�rvesztes�g megterheli a kering�si rendszert, a levett v�rt p�tolni szokt�k a megfelel� mennyis�g� fiziol�gi�s elektrolitoldattal.

A gy�gyul�s id�tartama

A heveny patairha-gyullad�ssal �ltal�ban 3-7 nap alatt birk�zik meg az orvos, az ut�kezel�s azonban m�g 4 h�tig eltarthat. Ha megs�llyedt a patacsont, legkor�bban f�l �v m�lva, vagy m�g k�s�bb z�rul le a gy�gyul�si folyamat.

Megel�z�s

A patairha-gyullad�s megel�z�s�nek alf�ja �s omeg�ja a megfelel� takarm�nyoz�s, ami nem tartalmazhat sem t�l sok sz�nhidr�tot, sem t�l sok feh�rj�t. Egyszer� tr�kkel meg�llap�that�, hogy a l� nem n�vesztett-e esetleg m�r egy kis felesleges "szalonnar�teget". A bord�knak nem kell ugyan l�tszaniuk, de ujjunkat v�gigh�zva rajtuk, �rezni kell �ket.
Nagyon fontos az abrakadagnak a mindenkori teljes�tm�nyhez val� igaz�t�sa. A takarm�nyv�lt�sokat fokozatosan szabad csak v�grehajtani, hogy a b�lfl�ra egyens�ly�nak eltol�d�s�t megel�zz�k. A frissen sarjadt f�h�z k�l�n�s �vatoss�ggal kell szoktatni a lovakat, �s nemcsak a legeltet�si szezon kezdet�n, hanem akkor is, amikor kasz�l�s ut�n �jran� a f�. A patairha-gyullad�sban m�r valaha megbetegedett lovakat csak lelegelt legel�re szabad tenni, ugyanis a visszaes�si ar�ny a takarm�ny okozta megbeteged�s eset�n a legnagyobb.
A betegs�gre hajlamos �llatoknak k�l�n�sen j�t tesz meger�ltet�bb lovagl�sok ut�n a hosszantart� l�bf�rd�, amit legide�lisabb lenne �gy v�gezni, hogy foly�v�zbe, pl. patakba �ll�tjuk a lovat.
A meger�ltet�sb�l ad�d�, egyik l�bon megjelen�, s�lyos s�ntas�ggal jelentkez� patairha-gyullad�st a l� m�ly �s puha alommal ell�tott bokszba val� elhelyez�s�vel, illetve az ellent�tes v�gtag f�sliz�s�val lehet megel�zni. A f�slit a lehet� legmagasabbra kell tekerni, hogy a l� a fels� �z�leteket er�ltesse jobban. Nem utols�sorban kiemelked� jelent�s�ge van a szakszer� patkol�snak �s a rendszeres, lelkiismeretes pata�pol�snak.

Vitatott k�rd�sek: Vitatott t�bbek k�z�tt, hogy a l� heveny patairha-gyullad�ssal mozoghat-e. A pata v�rell�t�s�nak jav�t�s�ra egyes �llatorvosok, pataszak�rt�k k�nyszermozgat�st �rnak el�, a legt�bb szakember azonban �va int ett�l, mert minden patalehelyez�sn�l k�l�n�sen nagy a h�z�er� a m�lyhajl�t� �non, �s a m�r kialakult k�rosod�s fokoz�dhat.