A parazit�k egy r�sz�n�l a l� beleiben �l� f�rgek pet�i a l� tr�gy�j�val �r�lnek ki a k�rnyezetbe. Kedvez� nedvess�g �s h�m�rs�klet hat�s�ra fert�z� l�rv�kk� fejl�dnek. Ezek az id�j�r�st�l f�gg�en elt�r� ideig k�pesek �letben maradni. A lovak a legel�ssel juttatj�k be a l�rv�kat a szervezet�kbe, ahol az eg�sz folyamat kezd�dik el�lr�l.

A v�dekez�s legjobb m�dja, ha a tr�gy�t �sszegy�jtj�k, ezzel megakad�lyozzuk a pet�k kijut�s�t a k�rnyezetbe.

A nagy hideg �s a nagy meleg egyar�nt puszt�tja a pet�ket, ha m�r kijutottak a szabadba, ez is lehet a v�dekez�s alapja. A legt�bb ist�ll�ban a komposzt�l�ssal ezt a m�dszert k�vetik. Ekkor olyan nagys�g� h� termel�dik, amely elpuszt�tja a l�rv�kat.

Az is j� v�dekez�si m�d, ha a legel�t nem haszn�ljuk egy ideig, �s m�s �llatfajokat legeltet�nk a ter�leten. A lovak bels� �l�sk�d�inek d�nt� r�sze fajra specifikus, nem fert�z meg sem embert, sem tehenet, birk�t, vagy ak�r kecsk�t.

A legel� boron�l�sa is hat�kony v�dekez�s, amit sz�raz id�ben, ny�ron kell v�gezni, �s a lovakat ezt k�vet�en 2-3 h�t m�lva lehet visszaengedni a legel�re.

Egyes lovak ellen�ll�bbak a parazit�kkal, szemben t�rsaikn�l. Ennek genetikai okai vannak, de a lovak eset�ben neh�z, mint teny�szt�si szempont figyelembe venni.

Vannak r�gi �s �jabb „csodaszerek" a f�rgek t�voltart�s�ra (fokhagyma, doh�ny, algakivonatok, stb.), azonban ezek ellen�rz�tt k�r�lm�nyek k�z�tt nem voltak tesztelve, �gy hat�suk sem egy�rtelm�.

A gy�gyszerek egyre jobbak, de k�zben a parazit�k is alkalmazkodnak, rezisztensekk� v�lhatnak. A rendszeres gy�gyszeres f�reghajt�s �s a parazit�k �letciklus�t figyelembe vev� strat�gia kialak�t�sa ny�jtja a leghat�konyabb �s legmegfelel�bb v�delmet lovaink sz�m�ra.