Anatmia
A l pratlanujj pats llat. Mells vgtagjai ngyujjak, a htulsk hromujjak. Izomzata fejlett, ers. Gyorsan tud futni, szlltani, versenyezni.
A lnak testhez kpest kis gyomra van, ezrt figyelni kell etetsre.Tletets esetn klnz hallos szvdmny betegsgek alakulhatnak ki!
A l sznt a br, valamint a hossz s fedszrk sznezdse segtsgvel hatrozzk meg. Alapsznek: a fehr, a fekete, a pej, a srga s a fak. Kevert sznek: a deres, a szrke s a tarka.
- A fehr szn l hossz s fedszrei fehrek, a br s a pata rendszerint palaszrke.
- A fekete l hossz s fedszrei feketk, a br s a pata palaszrke.
- A pej szn l hossz szrei s a lbvgek feketk, a fedszrk barns rnyalatak, a br palaszrke.
- A srga szn lovon mind a hossz, mind a fedszrk a vilgossrgtl a sttbarnig vltoznak.
- A fak szn lovak hta szjalt, hossz szrei feketk, fedszrei vilgosabb sznrnyalat-ak.
- A kevert sznek kzl gyakori a deres s a szrke. A deres lra -tbb-kevesebb fehr szr mellett - a sznes szr a jellemz. A szrke szn a korosods jele, a kor elrehaladtval ugyanis egyre tbb lesz a fehr szr.
A lovak jegyei (csillag, hka, kesely, alms stb.) az eredeti szntl eltr, klnbz nagysg s alak sznes foltok. |