A hangok im�nt olyannyira tudom�nyosan megfogalmazott �rzete �s �rz�kel�se a lovakn�l k�l�n�sen er�sen jelentkezik. T�rben korl�tozott l�t�sukat a teljes k�r� hall�s t�k�letesen kompenz�lja. M�g az ember 30-19 000 Herz s�vsz�less�gben k�pes hallani, a l� 55-35 000 Herzig, teh�t a magasabb frekvenci�kat sokkal jobban hallja. Rendk�v�li mozgathat�s�guknak k�vetkezt�ben a f�leket radarerny�k�nt alkalmazva, az �llat a t�voli k�rnyezetb�l zajokat tud befogni, mindenesetre lokaliz�lni kev�sb� prec�zen tudja a hangokat.
Az �les hall�snak �ri�si jelent�s�ge van a zs�km�ny�llatokn�l, hiszen ha meg akarnak menek�lni a lopakod� ragadoz� el�l, ennek k�zeled�s�t a legapr�bb zajb�l �szre kell venni�k. Ezut�n el�g annak �rz�kel�se, hogy melyik ir�nyb�l v�rhat� a t�mad�s, hogy az ellenkez� ir�nyba el tudjon inalni a potenci�lis �ldozat.
Amikor vesz�lyt v�l hallani a l�, felemeli a fej�t, hogy szem�vel be tudja f�kusz�lni a zajforr�st, teste megmerevedik, figyelme fokozott, �s az �llat k�sz az azonnali menek�l�sre. Legnagyobb es�lye a t�l�l�sre akkor van, ha el�sz�r cselekszik, �s gondolkozni akkor kezd, amikor m�r biztons�gban van.
A lovak zajokra adott reakci�ja egyedenk�nt elt�r�, a cs�d�r�k �ltal�ban �rz�kenyebben reag�lnak, nem mintha �k jobban hallan�nak, mint a kanc�k, hanem nekik a m�nes figyelmeztet�se �rdek�ben jobban r�sen kell lenni�k.

A f�l anat�mi�ja

Mint minden eml�s, az ember �s a l� is a t�lcs�r form�j� k�ls� f�llel fogja fel a zajokat a k�rnyezetb�l. A hangok ezut�n egy hossz� j�raton a dobh�rty�hoz jutnak. A dobh�rtya egy feszes membr�n, ami a hanghull�mok hat�s�ra rezegni kezd. �tveszi a k�ls� hangokat, �s tov�bbadja �ket a k�z�pf�lben tal�lhat� hall�csontocsk�knak, a kalap�csnak, �ll�nek �s kengyelnek. Ezek feler�s�tik a felvett zajt, miel�tt az v�g�l a bels� f�lbe jut. A bels� f�lben helyezkedik el az �n. hall�csiga, ami �sszek�ttet�sben van a kengyellel. J�rataiban folyad�k �s sz�rsejtek vannak. Az eddig m�r t�bbsz�r�sen feler�s�tett hangok mozg�sba lend�tik a folyad�kot. A l� egyens�lyszerve is a bels� f�lben van.
A rezg� folyad�k megmozgatja a neuronnal beidegzett sz�rsejteket, h�rokat. A hangrezg�sek m�s-m�s h�rokat hoznak mozg�sba, �gy ingerlik az ezek v�g�n elhelyezked� idegsejteket, �s az inger�let a hall�idegen kereszt�l az agyk�regbe jut.
A hang eddigre t�bbsz�r�sen feler�s�dik, m�gsem jut minden frekvencia a v�g�llom�sra. A magas hangok �ltal�ban a csiga kezdeti, a m�lyebbek a csiga cs�csi r�sz�n jutnak �rv�nyre.

A f�lek helyzete

Egyenk�nt tizenhat, majdnem sz�ntelen�l akci�ban l�v� izom mozgatja a l� f�leit, melyeket az �llat k�pes ellent�tes poz�ci�kba �ll�tani, �s �gy k�l�nb�z� ir�nyb�l sz�rmaz� zajokat �rz�kelni.
Az el�re hegyezett f�lek val�sz�n�leg �ppen valaminek a t�zetes megfigyel�s�r�l �rulkodnak. Ha ide-oda mozognak, elengedett a l�, vagy �ppen pr�b�lja felm�rni a helyzetet. A fejhez simul� f�lek bossz�s�gr�l tesznek tan�bizonys�got. A szorosan h�travetett f�lek agresszi� jelei, �s fenyeget�snek �rtend�k. Gyakran p�rosul ez az arckifejez�s a szem feh�r r�sz�nek kivillant�s�val.

A hall�s min�s�ge

Ak�r az embern�l, a l�n�l is fell�phet a kor el�rehaladt�val bizonyos m�rt�k� nagyothall�s. 15 �ves kor k�r�l, ami az embern�l kb. 50-nek felel meg, romlik a hall�s min�s�ge a magas frekvenci�kat tekintve. Ezt a lovas nem nagy val�sz�n�s�ggel veszi �szre, hiszen az ember m�g �gy is rosszabbul hall. Ha felmer�l a l� hall�scs�kken�s�nek gyan�ja, �rdemes �llatorvoshoz fordulni, aki meg�llap�tja, nem �ll-e betegs�g a dolog h�tter�ben.

A f�l betegs�gei

Szerencs�re lovakn�l ritk�k a hall�szervi betegs�gek. A f�lkagyl� sz�r�csk�i �ltal�ban j�l v�denek a piszokt�l �s rovarokt�l, de ha mondjuk p�ld�ul f�latk�kt�l szenved a l� vagy idegentest ker�lt bele, h�vni kell az �llatorvost. A f�l �rz�keny szerv, �s laikusoknak nem szabad beleny�lniuk.
A sz�rke lovak hajlamosak arra, hogy a f�l�kben is szarkoidok �s melan�m�k alakuljanak ki, amiket mindig azonnal kezelni kell. A kicsi, lapos, sz�rke szem�lcs�k a f�lben viszont t�bbnyire vesz�lytelenek, �s nemigen zavarj�k a lovat.
A f�lt�mirigy-gyullad�sakor a duzzanat k�zvetlen�l a f�l m�g�tt van, �s f�jdalmat okoz, amikor a f�let meg�rintik.
A l� f�le nemcsak egy t�l�l�st szolg�l� szerv, a hall�son k�v�l az ember �s a l� k�zti kommunik�ci� r�sze �s �rzelmek kifejez�je is.

Tipp - Forr� f�lek: Norm�lis esetben a l� f�le viszonylag hideg. Betegs�g �s l�z eset�n �rezhet� a f�lek felmeleged�se.