A l�nak a pat�ja olyan, mint a mesternek a szersz�ma. Ha a mester szersz�ma nem a legk�nyelmesebb, nem a legjobb anyagb�l van - �s m�g sorolhatn�m -, akkor nem biztos, hogy vele a legjobb munk�t k�pes v�gezni. Ezzel szemben a l� pat�ja az, ami viseli a terhet, �s ha azzal valami baj van, akkor "be�t a krach".

Patareped�s

A leggyakoribb patabetegs�g, ami nem m�s, mint a pata szaruj�nak hosszanti ir�ny� sz�tv�l�sa.
Kiv�lt� oka lehet: a pata kisz�rad�sa, anyagcserezavarok, a szaru �jrak�pz�d�si zavara, s�r�l�sek, p�rtak�rny�ki sebek, rendszertelen k�rm�l�s �s patkol�s, nedves alom, hib�s l�b�ll�sb�l ad�d� pataalakul�s, rossz patkol�s, kem�ny talajon t�rt�n� tr�ning �s m�g sorolhatn�m a v�gtelens�gig.
Gyakran megfigyelhetj�k, hogy a pata legsz�l�n kezd�dik a reped�s, de azon lovak eset�ben, ahol a k�rm�l�s el van hanyagolva, ott a patasz�l felt�redezik �s megrepedezik. Ezt maga a tulajdonos is otthon korrig�lni tudja, hiszen a  felt�redezett r�szeket harap�fog�val lecs�pi, �s ha kell, akkor reszel�vel   megreszeli a pat�t.
Ha a reped�s a sz�li r�szn�l feljebb tal�lhat�, akkor c�lszer� a reped�ssel mer�legesen, ugyanolyan vastags�gban bereszelni, hiszen ezzel megakad�lyozzuk, hogy a patareped�s feljebb, a p�rtasz�l fel� haladjon. Fontos, hogy a nagy kiterjed�s� patareped�seket idej�ben �szrevegy�k, mert ha nem, akkor a szemmel nem l�that� bakt�riumok a reped�sekbe bejutva gyullad�st okoznak, amely s�ntas�got okozhat.

A patareped�sek csoportjai:

1. A fel�letes �s r�vid, valamint a pata teljes hossz�ban v�gig�r�.
2. A m�ly �s r�vid, valamint a pata teljes hossz�ban v�gig�r�.
   Az els� csoportba tartoz� patareped�sek orvosl�sa egyszer�bb, mert nem okoznak s�ntas�got, valamint ha kik�sz�b�lj�k a reped�st kiv�lt� okot, biztos�tjuk a pata �lettani saj�toss�g�nak megfelel� nedvess�get �s a patazs�rral a megfelel� rugalmass�got, akkor a hiba m�r orvosolva is van.

A m�sodik csoportba tartoz� elv�ltoz�sok azonban m�r sokkal problematikusabbak, hiszen nem mindegy, hogy a pata melyik r�sz�n vannak, �s nem mindegy a m�lys�g�k sem. Ezen elv�ltoz�sok �ltal�ban s�ntas�ggal j�rnak. Orvosl�sukra t�bb lehet�s�g van:

• A reped�s ment�n a szarut reszel�vel vagy k�ssel addig v�kony�tjuk, hogy a v�r szinte kiserkedjen, majd olyan patk�t helyez�nk fel a pat�ra, amely az elv�ltozott ter�leten a pat�t tehermentes�ti.
• A reped�s ment�n megint ugyan�gy k�sz�tj�k el� a szarut, mint az els� esetben, de azzal a k�l�nbs�ggel, hogy k�tkomponens� ragaszt�val az elt�vol�tott szaru hely�t kip�toljuk.
• A reped�st megpr�b�ljuk dr�ttal, vagy lemezzel �s csavarral �sszeh�zatni. Ezen gy�gym�dok seg�ts�g�vel el�g nagy hat�sfokkal lehet gy�gy�tani a patareped�sek ezen elv�ltoz�sait.
  Igaz a r�gi mond�s, mely szerint "jobb megel�zni, mint gy�gy�tani", ez�rt �rdemes odafigyelni az optim�lis pata�pol�sra. Ezen azt �rtem, hogy hetente 2-3 alkalommal kell a megfelel� patazs�rral a pata�pol�s ut�n bekenni, valamint a j�rtat�s ut�n �rdemes v�zzel �s szivaccsal lemosni a pat�t.